Elképesztő, milyen sok vendéglátóhely zárt be végleg az utóbbi négy évben Magyarországon, melyekről mi is beszámoltunk.
Országszerte tendencia, hogy lakókörnyezetünk megszokott kisboltjai, cukrászdái, kávézói és éttermei egyik napról a másikra bezárják kapuikat. Némi reményt adhat, hogy a települési önkormányzatok segíthetnek a helyi vállalkozásokon és erre Miskolcon már készülnek is a tervek.
A bezárt vendéglátóhelyek számában dobogós BAZ megye, csak Vas és Somogy előzi meg – derült ki a Pénzcentrum elemzéséből. 2022 nyarához képest tavaly nyáron a vendéglátóhelyek több, mint öt százaléka húzta le a rolót. Az okok közismertek. Az Európai Unió a turisztikai ágazat megmentésére 2020-ban Páneurópai Garanciaalapot hozott létre 25 milliárd eurós kerettel.
Hiába írt alá az Európai Beruházási Alap 2021. márciusában 8,2 millió eurós (3 milliárd forintos) garanciamegállapodást a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, a pénzek szokás szerint leginkább a kormányközeli vállalkozók zsebébe vándoroltak.
A kényszerből elküldött munkavállalók időközben elhelyezkedtek, nem mindenki tért vissza a vendéglátóiparba, így munkaerőhiány alakult ki. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy drasztikusan visszaesett a fizetőképes kereslet. A háború okozta energiaválság, majd annak továbbgyűrűzűse, az Unió legmagasabb inflációja rendesen kiürítették a polgárok pénztárcáját. A kevesebb vevő mellett magas energiaárakat és magasabb béreket sokan képtelenek voltak nyereséggel kigazdálkodni.
A Pénzcentrum adatai alapján 2019 és 2023 júliusa között 2626 étterem és büfé, 3508 italüzlet, kávézó és zenés szórakozóhely, 117 cukrászda zárta be kapuit az országban, egyéb kiskereskedelmi egységekről nem is beszélve. Elég végigsétálni Miskolc főutcáján, ahol megszűnt az állatbolt, az Adidas, az ikonikus Mini Olimpia Sportbolt és legutóbb a Central Perk kávézó. Emlékezetes még a Barlangfürdő megmentésének esete, mely bejárta az országos médiát is. Miután a kormány látványosan lemondott a kis-és középvállalkozások támogatásáról, inkább a kínai nagyberuházásokba önti az adómilliárdokat, az önkormányzatokra vár a helyi kis- és középvállalkozások megsegítése. Amint arról már beszámoltunk, a miskolci városvezetés bizakodó. Prokaj Tamás ingatlangazdálkodási igazgató szerint
„2020 óta folyamatosan növekszik az üzleti ingatlanállomány hasznosítási aránya. A trendek változnak ugyan, de még mindig jóval nagyobb mértékben tudják hasznosítani az üzleteket, mint 2019-ben és 2020-ban, a konjunktúra időszakában.” A százas nagyságrendű üzleti célú önkormányzati ingatlanállományból csupán tizenhárom üres.
Még a februári közgyűlés elé terjesztenének egy javaslatcsomagot. Árulta el Szopkó Tibor miskolci alpolgármester. Az évek óta üresen álló üzlethelyiségekbe még alacsonyabb bérleti díjjal csalogatnának új vállalkozásokat és a bérletbe adás és a bérleti jog cseréjét leegyszerűsítenék.
Szerző: Safranka János
Fotó: Minap
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
